DENEVÉR

 Denevér!Denevér 

Sziasztok. Megírom nektek milyen helyre is került a menhelyi szeretetből. Emlékszem tél volt és nagyon hideg mikor a gazdim Merci bejött először önkénteskedni hogy segítsen a menhelyen a kutyákat gondozni és szeretni.

Na, ő lett az én gazdám.

Szombaton mikor jött megígérte nekem hogy el fog vinni haza mert nagyon megszeretett ,de utána eltűnt. Vártam, de nem jött, de elmondta, hogy egyszer csak jönni fog az anyukájával és jött is pénteken.

Nem nagyon tudtam, hogy mi történik.

Nagyon hideg volt ezért én bevonultam a helyemre hogy ne fázzak meg, hiszen nekem nem volt az oldalamon szőr sem mert pajzsmirigy betegségem van.

Kinyitották a helyem ajtaját és kivettek. Ott várt Merci. Nagyon örültem neki el sem tudtam hinni mennyire jó hogy megjött értem és betartotta a szavát.

Első utunk a kutyakozmetikába vezetett. Szépen megcsinálták a szőröm és megmozsdattak. Következő utunk már haza vezetett, ott két kutya várt.

Nagyon féltem tőlük, de mára már nagyon megszerettem őket.

Drazséval együtt lakom,néha leteremt, de azért jó barátok vagyunk. Öcsi a dobermann elfogadott,de fent tartja a helyét a családban.

Kaptam szép és meleg ruhákat és a gazdim megengedte, hogy első perctől kezdve az ágyba aludjak.

 Azóta gyógyszert szedek és kinőtt a szőröm és megcsinosodtam.

Ebben a családban élek, azóta is vele vagyok minden hova visz magával és szeret minden szeretetével.

Persze jár még a menhelyre a többi kutyához, mert elmondta, hogy ugyan olyan fontosak neki ők, mint én ,csak hát annyi kutya nem fér ide a házba. Hát ez lenne az én kis történetem, örülök, hogy rám találtak.

Hozzászólások

ÓÓÓÓ Jejebé <3 Merciiiiii <3 :)